Amikor pár évvel ezelőtt a 3DO eléggé elkapkodva kiadta a Heroes of Might & Magic sorozat negyedik részét, majd lóhalálában néhány kiegészítőt is hozzá, végül a New World Computing, a sorozat készítője is tönkrement, a fordulónkénti fantasy játékok rajongói úgy érezhették, hogy ismét egy jobb sorsra érdemes sorozat szűnt meg. Szerencsére a Ubi Soft kiadó fantáziát látott a sorozatban, megvette a kiadás jogát, és megbízta az orosz Nival Interactive fejlesztőit, hogy teljes 3D köntösben készítsék el a sorozat újabb részét. Az új játék beillesztése az eddigi részek közé olyan jól sikerült, hogy a játékosban fel sem merül az, hogy a kiadó és a fejlesztő is új, ezzel ellentétben inkább az az érzése, hogy nincs elég újítás a játékban, mintha csak a Heroes of Might & Magic második és harmadik részének esszenciáját kaptuk volna modern köntösben.

A forgalmazót dicséri, hogy a teljes játék (a kampány-szereplők hangjának kivételével) magyar nyelvű, így az is élvezheti a játékot, akinek az angol tudása ezt nem tenné lehetővé. A fordítás minősége megfelelő, zavaró fordítási hibával nemigen találkoztam. A Heroes V három fő játékmódot támogat. A játékot a kellően hosszú, összesen 30 küldetésből álló kampánnyal érdemes kezdeni. A kezdő küldetések elég könnyűek, és folyamatosan nehezedve vezetik be a játékost a bonyolultabb koncepciók, stratégiai lépések rejtelmeibe. Önmagában csak a kampány egy-egy küldetésének végigjátszása pár órára lekötheti a játékost, így még a nyári szünet alatt is hetekig el lehet szórakozni csupán ezzel a lehetőséggel. Az is jó ebben a hosszú kampányban, hogy mind a hat oldallal 5-5 küldetést kell játszani ahhoz, hogy a játékos a végére érjen, így aki a teljes kampányt végigjátszotta, annak már elég jó elképzelése lesz arról, hogy a különböző oldalakkal hogyan érdemes harcba bocsátkozni.

A másik nagyobb lélegzetű játékmód az önálló küldetések. A játék lemezén már eleve van néhány ezekből, a kiadó pedig azt ígérte, hogy az újabb javításokkal is kapunk majd néhányat. Az igazi hosszú távú megoldás persze az lesz majd, amikor a kiadó valamelyik javítással mellékeli a térképszerkesztőt is. Ha ez is folytatja majd a sorozat hagyományait, és kellőképpen egyszerű, ugyanakkor eléggé hatékony lesz, hamarosan még akkor is rajongói térképek és küldetések ezreivel szórakozhatunk, amikor a hivatalos küldetéseknek és térképeknek régen a végére értünk már.

Végül a harmadik a többjátékos mód, helyi hálón, interneten, vagy hot-seat módban. Mindhárom esetben keverhetők az élő és a gép által irányított oldalak. Normál többjátékos módban minden játékos lejátssza a saját körét, majd vár az ellenfélre vagy ellenfelekre, hogy ők is végezzenek a saját körükkel. Ez így megy addig, amíg valaki nem nyer, vagy nem esik ki minden élő játékos. Újdonság az úgynevezett kísértet üzemmód, amikor a játékos befejezve a saját körét ebbe a speciális kísértet üzemmódba vált át és kóborolhat, felderítve a térkép addig ismeretlen részeit. Ezzel próbálták meg orvosolni azt a szokásos többjátékos problémát, amikor egy-egy rövid játékidőszakot hosszú várakozások szakítanak meg, amíg az adott játékos a többiekre vár.

A játékost egy vagy több hős képviseli, aki(k) naponta néhány lépést tehet(nek) meg. Menet közben a játékos találhat a térképen erőforrásokat és lényeket. Általában a lények ellenségesek és csatázni szeretnének, de az is előfordul, hogy olyan erős a játékos serege, hogy megfutamodnak. Ilyenkor a játékosnak lehetősége van arra, hogy futni engedje, de akár üldözőbe is veheti őket. Végül az is megtörténhet elvétve, hogy a lények csatlakozni szeretnének a csapatunkhoz. Ez persze nagyon hasznos, mert így ingyen juthatunk utánpótláshoz a seregünkbe. Akkor is csatára kerül sor, ha egy ellenséges hőssel találkozunk.

A harc külön speciális csataképernyőn folyik. Először a játékos szabadon felállíthatja a csapatait, majd megkezdődik a csata. Elsőként az a lény támad, amelyiknek a kezdeményezése és morálja a legmagasabb. Ezután a következő legmagasabb a sorban. A lények legtöbbje speciális képességgel is rendelkezik, ekkor a játékosnak lehetősége van arra, hogy normál lépés és esetleges támadás helyett inkább a lény speciális képességét használja. A hős nem támadható, mindig ott áll a csatamező szélén és támadással vagy varázslatokkal támogatja csapatát. Ha látjuk, hogy a csapatunk jelentős túlerőben van, kérhetjük a géptől, hogy a csatát automatikusan játssza le, így sokkal előbb végezhetünk az érdektelen csetepatékkal és az igazi nagy csatákra koncentrálhatunk.

A játékos a küldetések során általában rendelkezik várossal vagy városokkal, ahol a csapatához lényeket képezhet ki. Ezen túlmenően a városban lesz lehetősége a játékosnak arra is, hogy az erőforrásait menedzselje, újabb hőst fogadjon fel vagy magát a város védelmi rendszereit fejlessze. A várost megjelenítő képernyő szintén kihasználja a 3D lehetőségeket, közelíthető, távolítható, forgatható. Alapesetben már az építéshez is a könnyen áttekintő és logikusan elrendezett menedzselő képernyők egyike jelenik meg, így a 3D városképnek az esztétikai jelentőségén túlmenően különösebb szerepe nincs. A játék folyam napi lépésekre osztott.

Minden hős köre után a következő (élő vagy gépi) játékos lépése következik. Hetente egyszer vásárolhatunk a „termelt” lényekből a seregünk részére és egy pár térkép-erőforrás is hetente újratermelődik, így érdemes figyelni a hét elejét jelző feliratra. Minden hét ezen túlmenően valamilyen bónuszt vagy csapást is hoz, így jó erre is gondolni. A küldetések legtöbbje egy pár fő feladat teljesítéséből és esetleg néhány alfeladatból áll. Ez utóbbiak végrehajtása nem kötelező, de nagyban segítheti a főfeladat végrehajtását. A játék eredeti változatában 3 nehézségi fokozat volt, az 1.1-es új javításban ehhez hozzácsaptak még egy könnyű fokozat is, így valószínűleg mindenki megtalálja a számára legérdekesebb játék nehézségi fokozatokat. A mesterséges intelligencia átlagosnak nevezhető, bár hajlamos „érdekes” lépésekre is. Így például előfordul, hogy az erőforrásokat őrző lényeket megöli, de az aranyrudakat, kincsesládákat érintetlenül hagyja.

A játék teljes 3D grafikával készült, így az, aki eddig nem játszott 3D-s játékokkal és akinek a gépében a grafikus kártya gyenge, azt tanácsolom, hogy legalább egy kezdő DirectX 9 kategóriás kártyával szerelkezzen fel, mielőtt a játékot elkezdi. Amint a játék elindul, gyönyörűen megrajzolt, élő világ fogad minket. A fák ide-oda hajladoznak a szélben, a malom kereke forog, a bányából kijön a csille, a tündér szárnya is csapkod, a színek élénkek. Sajnos néhány esetben a normál kameraállásból az erőforrást takarja valamilyen más tereptárgy, így a kamera igazgatása és forgatása időnként elkerülhetetlen. De ha valaki már megbarátkozott a kamerakezeléssel, ez nem lesz számára zavaró. A játékban az animációk változatosak lettek, ezt főleg a csataképernyőn láthatjuk, ahol szinte minden lény más és más jelegű animációt kapott támadáshoz, lépéshez és elhalálozáshoz egyaránt. Az animáció hűen mutatja a lény mentalitását és támadási módját is. A menedzselő képernyők könnyen áttekinthetők, így segítve a játékost a döntés meghozatalában és a menedzselés folyamatában.

A zajok, zörejek, zene világa sajnos nem lett ennyire színes. A zene kellemes, meg hangulatilag is találó, de az egy-két hörgéstől, kiáltástól, robbanástól, meg sitty-suttytól eltekintve nem túl sok zajt hallhatunk a csaták alatt. A térképen is hasonló a helyzet. Csoszogás vagy lódobogás, amikor megy a hősünk, és egy rövid zaj (néha még annyi se) amint valamit kinyit, elvesz vagy meglátogat. Az egyetlen olyan része a játéknak, ami eredeti angol maradt, az a kampányokat összekötő mozik elmondott szövege. Szerencsére a teljes szöveg magyar feliratokkal is megjelenik, így a történet követéséhez csupán olvasási képességek szükségeltetnek, amivel a leendő játékosok feltételezésem szerint rendelkeznek. :-)

A játékmenet tekintetében a Heroes sorozat újabb epizódja nem igen merészkedett túl a II. és III. részben megszokottaktól. Ez részben szerencsés annak, aki nem játszott a nyelvi korlátok vagy életkora miatt ezen korábbi változatokkal, de aki már rongyosra koptatta a korábbi HoMM részeket, annak igazán illett volna néhány komolyabb újdonságot is kapnia. Így aki a korábbi részeket kívülről ismeri, azonnal könnyedén feltalálja magát az új játékban. Ami jelentősebbnek mondható újdonság, az a hősök fejlesztésének sokkal szélesebb lehetősége. Ezen túlmenően újdonságot jelentenek még a lények egy részének speciális lehetőségei is. Sajnos sem a kézikönyv, sem a játék belső magyarázatai nem elég részletesek, és a játékos vállalkozó, kísérletező kedvére bízták sok lényeges dolog felfedezését. Ilyen például azt is, hogy mondjuk egy-egy lényeknek a speciális képessége pontosan mire jó és hogyan működik.

A Heroes of Might and Magic ötödik része szerencsére az itt-ott felvetett jogos kritika ellenére is nagyon kellemes játék lett. Az órák szinte percként szállnak, ahogy a játékos megpróbálja megmenteni Isabell hercegnőt vagy megmenteni a Griff birodalmat. Az egész játékélményt figyelembe véve sajnálatos, hogy a fejlesztők nem mertek bátrabban hozzányúlni az alapanyaghoz és a másoláson túl egy kis egyedi ízt becsempészni az újabb részbe. Azt remélhetjük, hogy a játék és az esetleges kiegészítők jól fogynak majd a piacon, és a kiadó meg a fejlesztő is kedvet kap arra, hogy egy kicsit merészebb, sokkal több újdonságot tartalmazó, mégis a sorozat vonulatába illő hatodik résszel rukkoljanak elő a jövőben. A fentiek alapján azt hiszem egyértelmű, hogy a Heroes of Might and Magic sorozat kedvelői nyugodtan megvehetik ezt az újabb részt is, nem fognak benne csalódni. A magyarítás pedig azokat is felbátoríthatja, akiket eddig az idegen nyelv riasztott el attól, hogy a fantasy stratégia játékok közül is kipróbáljanak valamit.